Tizenegy év, kilenc darab, sok-sok előadás külföldön és itthon - a Baltazár Színház dübörög. Magyarország eddig egyetlen, értelmileg sérült embereket foglalkoztató profi színháza nem pihen; hódít.

Egy másik világ

Ahogy az októberi napsütésben sétálunk felfelé Budán, a Kuruclesi úton, még nem is sejtjük, hogy a tizes szám alatt bizony csodák történnek. Nem manók, vagy tündérek lakják ezt a szinte paradicsomi telket, hanem a Baltazár Színház csapata, amit Elek Dóra rendező alapított 1998-ban.  Ezek a fiatalok hétfőtől péntekig nem hétköznapi körülmények között készülnek új előadásokra, új darabokra, napi munkájukért pénzt kapnak.  Ahogy a kies ligetből belépünk egy sztepp-órára, és látjuk, milyen elszántan tanulnak ezek a művészek, rögtön érezzük, hogy  a "sérült" szó használata nem helyes, inkább magunkat érezzük "nem teljesnek".

Ez nem terápia!

A Baltazár profi,  napi nyolc órában működő színház.  Célja alapvetően nem a gyógyítás, hanem az, - mint minden más theátrumnak - hogy élvezetes, jó előadásokat hozzon létre. Vagyis a színészek és a külsős technikusok ugyanolyan keményen dolgoznak, próbálnak, csiszolják magukat a tökéletességig, mint az ún. normális kollégáik.  A próbafolyamat persze más. Itt is a rendező - Elek Dóra - mondja el, mit kíván látni, hogy szeretné megcsinálni, a színészek pedig teljes odaadással, maximális odafigyeléssel nyújtják tudásuk legjavát, saját ötleteikkel gazdagítják a munkafolyamatot. Míg egy hétköznapi színházban 6 hét alatt visznek színpadra egy darabot, addig a Baltazárosok akár egy évig is foglalkoznak saját műveikkel.  Az eredmény pedig minden egyes alkalommal egy önálló, összművészeti alkotás lesz.

"A színház nem egy menő műfaj."

A megfelelő anyagi támogatás megszerzése nem könnyű feladat, különösen, ha a pénz kulturális célra kell. Európai Unió ide vagy oda, tizenegy év alatt a helyzet nem sokat változott, Dóra azonban nem adja fel, mindenfelé viszi a Színházat. Azt várnánk, hogy külföldön az emberek nyitottabbak, befogadóbbak az ilyen művészeti irányzatok iránt, hiszen ott ezeknek nagyobb hagyományuk van. Érdekes módon kint is lehet falakba ütközni. "A Baltazár Színház világszínvonalú, ennek ellenére még mindig nem tudjuk átlépni ezt a határt. De ez is egy folyamat része, és jól fejlődünk. Nem vagyok elégedetlen." A színháznak alapítványa is van, támogatást ide lehet küldeni.

Elek Dóra szerint a Baltazár Szinház szép lassan bekerül a köztudatba. "Azért nem csináltam máshol színházat,  mert Magyarországon a társadalom - ilyen szempontból - hátrányosabb helyzetben van. Itthon egy nagyobb embertömeget kell megmozgatni, ezt az országot egy mélyebb Csipkerózsika-álomból kell felrázni. Most nincs háború, béke van, lehetne fejlődni, építkezni. Ehelyett sokan panaszkodnak. Én viszont nem azt nézem, hogy mi kevesebb, hanem hogyan lehet megoldani a problémákat. Tíz emberből öt ismeri a Baltazárt? Nagyon jó arány!"

KÉPGALÉRIA

A lehetőségek szélesítése érdekében 2005-ben alakult meg a

Művészeti Központ,

egy magas szintű művészeti képzést nyújtó intézmény, amely szívesen fogad sérült, ill. nem sérült tanulókat. A beszédtechnikától kezdve a tai chi-n át sok mindent kipróbálhat és elsajátíthat az érdeklődő, a minőségi oktatást pedig a képzett tanári gárda biztosítja. A Központ a Színházzal egy épületen osztozik, Budán, a II. kerületben, a Kuruclesi út 10-es szám alatt. A Művészeti Központ webolada itt található.
A társulat jelenleg új darabbal készül, melynek címe 11 parancsolat, ez várhatóan jövő tavasszal készül el. Kőválasz című darabjukat pedig október 17-én tekinthettük meg a Bárkában.
 

Még több információ a Baltazár Színház weboldalán.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.